OCSOVAI JÓZSEF
Élni,dolgozni:csak becsületesen !!






Életút

Ocsovai József élete


Hatvanban született 1913.szept.15.-én.
Kisgyermek korában szerzett agyhártyagyulladás következményeként hallását elvesztette.Emiatt 1921–ben Egerbe került a Siketnémák Intézetébe (mai neve:Egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény,Óvoda,Általános Iskola és Kollégium),az általa nagyon szeretett és még felnőtt korában is sokat emlegetett Sturm József osztályába.Az iskola ma az első igazgatója,Mlinkó István nevét viseli.
Az iskola elvégzése után 1929 –ben tért vissza Hatvanba és Csepreghy Ferenc mesternél asztalos tanonc lett.
Segédlevelét kiemelkedő tanulmányai után 1932. jún. 5.-én kapta meg

Ez után egy ideig Csepreghy Ferenc,Steiner Herman,Hirling János, majd Kurunczy Lajos asztalos mestereknél dolgozott segédként.Kurunczy mester irányításával (1938-ban) közreműködött a városi templom gyóntatószékének javításában,a felsőrész elkészítésében.
Közben a város sportéletében is részt vett, mint tornász ,a „HVSE ” (Hatvani Vasutas Sport Egyesület ) színeiben. Erőssége a gyűrű és a talajtorna volt. 1933. jún. 11.- én a Pelle István olimpiai-és világbajok bemutatójával fémjelzett aszódi tornabemutatón is szerepelt , ahol a bajnok dicséretét és elismerését fejezte ki az előadott gyakorlatához ,és a csapatuk munkájához. Ezt követően az 1934. máj. 31. és jún.3 . között lebonyolított budapesti Tornász Világbajnokságon mint bemutató tornász szerepelt csapatával együtt.

A munkája miatt sajnos nem tudta a sportolást tovább folytatni.
Házasságot 1938-ban kötött Ádám Máriával,és később két fiuk született.
Az 1939.jún.10.-én megszerzett mestervizsgája után iparengedélyt kért ,és ez után önálló iparosként ("kisiparosként") dolgozott kisebb-nagyobb megszakításokkal, majd 1973-ban nyugdíjba ment.

Az '50-es évek elején került Hatvanba Pálos Frigyes katolikus pap, mint káplán (későbbi prépost-plébános ) és az Ő bíztatására kezdett el fát faragni kb.1954-től.Ehhez a munkához nagy segítséget kapott Csík József akkori prépost-plébánostól,aki számos munkát rendelt meg tőle.A prépost úr ezen kívül "mecénásként" a későbbiekben is segítette úgy,hogy másoknak is javasolta a különböző asztalos-fafaragó munkák elvégzésére...
Ettől az időtől kezdve a hagyományos asztalos munkán kívül egyre több fafaragást készített. Először csak a hatvani templomba faragott gyertyatartót, kánonkeretet, feszületet.

Értékes, szakértők szerint művészi színvonalú faragásait egyre többen fedezték fel, és így az ország mintegy 40-50 templomába, plébániájába dolgozott.

Az asztalos és fafaragó-szobrász munkáinak egy része : Tabernákulumok (Szentségházak), gyóntatószékek, képkeretek, padok, feszületek, amfórák (díszvázák), szószékek, áldoztató rácsok, kazettás mennyezetek, díszdobozok, szobortartó talapzatok, szembemiséző oltárgarnitúrák (oltár + könyvtartó állvány /ambó/),a váci Püspöki Palota belső kétszárnyú tölgyfa ajtaja és a díszítő faragása, régi faragások restaurálásai, érettségi tablók , stb.

Élete „fő művének” tekintette a hatvani Szent Adalbert templomba készített Préposti Stallumot és ehhez tartozó címert (1957) ,valamint a Szent József oltárt.(1958-59)

Élete utolsó munkái közé tartozik a hatvani belvárosi plébánia irodai asztala és szekrénye,valamint az új szembemiséző oltár-garnitúra elkészítésében való munkálkodása ,amelyeket Félegyházi Károly iparművész irányításával készített.(1982)

Egészségi állapotának romlása, valamint idős kora miatt több munkája már nem készülhetett.

Hatvanban hunyt el 1991.március 20.-án.








Honlapkészítés